Egyszerûsödnek a földhasználati nyilvántartási adatváltozás átvezetésével összefüggõ egyes eljárások. A Magyary Program Egyszerûsítési Programja keretében egyszerûsödött a földrészlet adatok változásának földhasználati nyilvántartásban történõ érvényesítése. Eszerint a használt földrészlet egyes adataiban bekövetkezett és az ingatlan-nyilvántartásban jogerõsen átvezetett változások földhasználati nyilvántartásban történõ érvényesítésének – a jogszabályban rögzített esetekben – hivatalból kell történnie.

A jövõ év elejétõl a Budapesti 1. és 2. számú Körzeti Földhivatal illetékességi területe változik, vagyis a XVII. kerületi ügyek intézése 2013. január 1-tõl a Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatalban (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) történik.
A járások megalakulásával Komárom-Esztergom megyében megváltozik a Dorogi és az Esztergomi Körzeti Földhivatalok székhelye, egyúttal a Dorogi Körzeti Földhivatal beolvad az Esztergomi Járási Földhivatalba. Az egyesített Járási Földhivatal 2013. január 2-tól a következõ címen található: Esztergom Rudnay Sándor tér 2. (KEM Kormányhivatal Földhivatal épülete). A Dorogi és az Esztergomi Földhivatal csak a postán feladott beadványokat tudja fogadni 2012. december 20-át követõen az év további részében.

Tanúsítvány nélkül is bejegyzik az adásvételt, vagyis az épületek energetikai tanúsításának hiánya jelenleg nem lehet akadálya a tulajdonosváltás földhivatali bejegyzésének - nyomatékosította lapunk számára Borsay Tamás, Budapest Fõváros Kormányhivatalának Földhivatala vezetõje. A vonatkozó rendelet valóban szól a mentességekrõl és azokról az esetekrõl, amikor a tanúsítást energiafogyasztási számlák és tervrajzok alapján, esetleg becsléssel végzik el. Eszerint a tanúsítvány elkészítésérõl a tulajdonos gondoskodik, és azt legkésõbb a szerzõdéskötésig a vevõnek átadja. Az anyagot és a kapcsolódó dokumentációt tíz évig a tanúsító is megõrzi. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény tételesen felsorolja, mit kell tartalmaznia egy adásvételi szerzõdésnek a bejegyzéshez. Mivel az energiatanúsítvány nem szerepel a listán, a hivatal nem ellenõrizheti és nem követelheti meg azt. Bizonyos szakmai állásfoglalások kapcsán Borsay Tamás leszögezte: ez nem a földhivatal „álláspontja”, hanem jogszabályi elõírás. Megfogalmazása szerint annak persze nincs akadálya, hogy az adásvételi szerzõdés mellékleteként az energiatanúsítványt is csatolják a földhivatali beadványhoz.

Az Országgyûlés 2012. május 7-én elsöprõ többséggel fogadta el az új földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényt. A korábbi jogszabály informatikai, és fõképp térinformatikai szempontból elavult volt, így nem felelt meg a téradat infrastruktúrák mûszaki és jogi követelményeinek. Az új törvényben, a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló  2012. évi XLVI. törvényben az eddigi papíralapú térképek alkalmazására épülõ szabályozást a digitális térképi adatbázisok alkalmazása váltja fel, és a nemzeti téradat infrastruktúra kötelezõ alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. A szabályozás összhangban van az Európai Uniós ajánlásokkal és elõírásokkal is.

Földtulajdon, földvédelem, földnyilvántartás
Európai Füzetek 30. 

Apagyi Géza, Horváth Gábor,  Dr. Mihály Szabolcs
FVM FTF, FÖMI 

Az Európai Unióban a termõföld a tagállamok által eltérõ mértékben és eszközökkel szabályozott árupiac tárgya. A Római Szerzõdés értelmében a közösségi jog nem terjed ki a földjogi viszonyok rendezésére, miközben az eddigiekkel ellentétben számos új kötelezettséggel is számolnunk kell.

A csatlakozás földügyi hátterét taglaló füzet részletesen bemutatja az EU és a Magyar Köztársaság között született, a termõföld­tulajdonszerzésre vonatkozó megállapodást, s áttekinti mindazon követelményeket, amelyeknek a csatlakozás pillanatában hazánknak meg kell felelnie. A szerzõk szerint érvényesíteni tudjuk a hazai földbirtok­politika elveit, s kialakítható az uniós követelményeknek megfelelõ birtokszerkezet. A pontos földügyi szabályozással megakadályozható lesz a termõföld tömeges külföldi tulajdonba kerülése is.

A füzet letöltése PDF formátumban

Olyan új törvényjavaslat készül Norvégiában, amely elsõ ízben tartalmaz szabályokat az ingatlanok földfelszín alatti és feletti részeinek kialakítására és nyilvántartására. Az új szabályok egyaránt vonatkoznak majd a földalatti garázsokra, illetve a földfelszín felett, oszlopokon álló épületekre/építményekre, mint önálló ingatlanokra. Az új törvényt a Parlament várhatóan még 2002-ben jóváhagyja.
A javasolt szabályok értelmében a 3D-s ingatlanokat nagyrészt a felszíni telekalakítás szabályai szerint kell majd megosztani és bejegyezni. A Törvénybizottság szerint nem jelent nagyobb gondot a szomszédos ingatlanok „egymás felett” történõ függõleges kialakítása, mint az „egymás mellett” fekvõ szomszédos ingatlanok vízszintes (talajszinten történõ) megosztása. A javaslat a 3D-s ingatlanokra mint „épületingatlanokra” vonatkozik azzal az ajánlással, hogy az ilyen ingatlanokat csak akkor kell bejegyeztetni, ha specifikus célú építmény megvalósításáról van szó. Fontos kérdés, hogyan lehet különbséget tenni az „épületingatlanok” és a társasházak között.

Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója kapcsán megfogalmazott - az egységes ingatlan-nyilvántartás jogintézménye szétválasztásának, szervezeti hovatartozásának kérdésével foglalkozó - megállapítások elleni határozott fellépéshez érveket kívánunk felsorakoztatni. E törekvésünket szakmai elkötelezettségünk, a földügyi szakigazgatás feladatainak, helyzetének, a mûködésében esetenként mutatkozó kisebb hiányosságok okainak beható ismerete, továbbá az az állampolgári szándék motiválja, mely az adóforintok optimális felhasználásában, a pazarlásnak minõsíthetõ ráfordítások megelõzésében érdekelt.

Ismeri-e a társadalom a földügyi igazgatási rendszer elõnyeit?

• Mindenki meg van gyõzõdve arról, hogy egy mûködõ földügyi igazgatási rendszer a jogi és intézményi keretek lényeges részét képezi az összes európai országban.
• Vajon a földügyi igazgatási rendszerért felelõs személyek ismerik-e és megértik-e a pénzügyi  szükségleteket?
• Vajon állami prioritásnak minõsül-e a földügyi igazgatás fenntartása és fejlesztése?

  Vajon az emberek, akik a díjakat befizetik, tudják-e, milyen elõnyei és szükségletei vannak a földügyi igazgatási rendszernek?

Látom, hogy egyes országokban a kormány különféle okokból (politika, hozzá nem értés, anyagi eszközök hiánya) nem szívesen teszi a prioritások közé a földügyi igazgatás tökéletesítését és korszerûsítését. („Ami nem tört el, azt ne javítsd.”)